2010. szeptember 15., szerda

Szittyó szerda

Ma csak délelőtt volt órám, Minfan javaslatára lecsekkoltuk a kínaiak menzáját, merthogy ami itt lokalizálódik a kolesz előtt, az jobbára nekünk, liuxuesheng-eknek, azaz külföldi diákoknak van kitalálva. Egyébiránt az is vállalható, még az átlag kínai kajázdáknál is olcsóbb árfekvésű, de nálam az a baj, hogy ha megtapasztalok egy minimum árat, akkor onnantól kezdve csakis ahhoz viszonyítok, és csak nagyon nehezen vagyok hajlandó drágábbat venni annál. Tehát: egy gombóc fagyi 10-15 éve 40 forint volt, én többet nem adok érte. Míg le nem megy az ára, nem veszek. Mióta Matthias Rexért megjártam a Concord Dawn-ot 2005-ben, én drum'n'bass buliért többet nem fizetek. (Csak kivételes esetben.) Mióta 3 yuanért veszem a sört, én többért nem vagyok hajlandó sört venni. És mikor Vasárnap egy felhőkarcoló 45. emeletének exkluzív éttermében 30 yuant kértek egy Csintaóért, azt hittem leugrok a liftaknába. Visszatérve a menzára, kb. 6 yuanért (180 huf) válogatok össze magamnak, mit helyesnek vélek, és ami ennél többet kóstál, már idegesít.

Na de elmentünk a kínaiaknak lévő kínai menzára, válogatok ott mindenfélét össze, az üvegen keresztül nem is látszott rossznak, amire ráböktem, biztos valami pörköltféle gondoltam naivan, aztán mikor megkaptam a kis tálkában, ilyen levedlett és összecsomózott kígyóbőrnek látszott, azért megkóstoltam, de ilyen íze lehet a levedlett és összecsomózott kígyóbőrnek. Egy kínai, mikor látta fanyalgó tekintetem csak röhögött, hogy tényleg sikerült jó szart választanom. De nincs baj, mert Juliék mutattak itt nem messze egy rántott húsban utazó kifőzdét, ami valóban finom, ergo meg vagyok mentve. Bár a múltkori koreai kajáldába volt egy fogás, ami az abált szalonnát idézte föl bennem, ha csak egy másodpercre is, de visszaröpített szittyahonba.

Ma elmentünk a kórházba az orvosi papírokért, és mentünk volna tovább a rendőrségre, hogy a vízumot elintézzük: ugyanis hiába csináltattam itthon egy évre szólót, a repülőtéren áthúzták, és csak 30 napig érvényes. Mivelhogy azonban nem volt nálunk a koleszban tartózkodásunkat igazoló papiros, nem is mentünk el, a Nanshan hotelban ki kell kérni.

Napról napra rengeteg az új szó, tanulnom kéne.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése