Péntek

Végre Péntek. Lement az első teljes tanítási hét. A kötelező átfogó nyelvórákon, valamint a magnóhallgatásos-beszélgetős órákon kívül nyomatunk üzleti kínait (mely utóbbi nyiháós szintű), írásgyakorlatot, országismeretet (mely utóbbi után pedig végképp nem tudom, hova szeretnék legjobban utazni Kínán belül), és újságolvasást. Némelyik tanár kiejtése totálisan délies, sziszegő-cincogó formában artikulálnak, ami persze nem baj. Az utcán is ekképp beszélnek, mármint hasonló hanghordozással, de nincs mit csodálkozni, ha az ember a Déli Fővárosban van. (Nanjingtól számolva már délen vagyunk, e város jelenti a határövezetet.) A héten összegyűlt vagy 200 új szó, majd felnyitom a koponyám, és megpróbálom beleszórni őket.

Ma úgy fest, lesz egy kis buli a belga csajok rezidenciáján, ergo megyünk is Minfannal beszerezni valami borzasztó kínai pálinkát.