杜牧: 清明

清明时节雨纷纷
qīng míng shí jié yǔ fēn fēn
路上行人欲断魂
lù shàng xíng rén yù duàn hún
借问酒家何处有
jiè wèn jiǔ jiā hé chù yǒu
牧童遥指杏花村
mù tóng yáo zhǐ xìng huā cūn

Dù​ Mù​ 杜牧 (803-852) Tang-kori költő

Meglehetősen szabados fordításomban:

Qingming idején az esők egymást érik,
a sétáló népek a szellemek végét remélik.
Kérdem én, a bort merre mérik?
A pásztorlegény ujja Xìng​huā​ felé tér ki.

(Xìng​huā​cūn​ 杏花村 Shǎn​xī​ tartomány egy kis falva, mely a költők körében boráról híres.)

清明节

Qīngmíngjié - 清明节 - "tiszta világosság ünnepe", egyéb elnevezésekben "ősök napja","a sír lesöprésének napja" tradicionális kínai ünnep 104 nappal a téli napfordulót követően, vagy 15 napra a tavaszi napéjegyenlőséghez kerül megrendezésre; ami általában április 4-6 között esik. Alapvetően a luniszoláris kínai naptárhoz kapcsolódik, melyet Kínán kívül más ázsiai kultúrák - Japán, Korea, Vietnam, etc. - is használtak, s tulajdonképpen ennek egyik fázisa(5.) a qīngmíng (vagy seimei)- 清明.

A tavasz eljövetelének, az újra élettől zöldellő táj ünneplése - tàqīng 踏青, "zöldre lépni", ugyanakkor az ősökre emlékezve, az elhunytak sírjainak "lesöprése", rendbe tételének ideje is egyúttal.

A kínaiak úgy vélték, hogy az ősök szelleme a család gondját viseli, s némi ételáldozat boldoggá teheti őket, mely által biztosítva volt az adott család jóléte, ennek kapcsán a Qīngmíngjié a Hán​shí​jié-ben 寒食节 (hideg étkezés ünnepe) gyökerezik.

Maga a Qīngmíngjié hagyománya Xuānzong Tang császárhoz nyúlik vissza, 732-re. Az akkori módosabb kínaiak egyfajta presztízsvállalkozásként gyakorta óriási fejhajtást rendeztek a saját őseik feletti tiszteletadásra, Xuānzong ennek letörésére elhatározta, hogy kizárólag Qīngmíng idején lehet az ősök oltárán tisztelettel adózni. Innentől kezdve az ünnep megcsontosodott a kínai kultúrában.

Az ünnep idején a leszármazottak az ősök sírja elé vonulnak, kitisztítják azokat, ételt és italt, tömjénfüstülőket ajánlanak fel az elődöknek; valamint aranypapírt (金纸), más elnevezésben sötét pénzt (冥币) vagy szellempénzt égetnek el az ősök egzisztenciájának biztosítása végett...

A Qīngmíng során gyakori a fűzfacsokor hordása, illetőleg az ajtókra való kiakasztása, melynek alapvetően gonosz szellemeket távol tartó funkciója van.

Ilyenkor kezdődnek a kültéri mókák, családi kirándulások, hagyományosan pedig a tavaszi földművelés nyitányát is jelentette egyszersmind.

Érdekes továbbá, hogy az olyan meghatározó, ominózus esemény, mint a Tiān'ānmén-incidens is a Qīngmíngjié idejére esett. Taiwanon pedig Jiang Jieshi (Csang Kaj-sek) halálára emlékeznek április 5-én.