Korabeli kókai képeslapok vol. 4.

Schweitzer-féle üzlet, piacztér, Hangya-szövetkezet, atyámfiai, őnagyságosan tekintetes urak-hölgyek, etc.

Korabeli kókai képeslapok vol. 3.

Igen, szemlátomást valaha stranddal és csendőrlaktanyával rendelkeztünk, de előbbi még az özönvíz előtt kiszáradt; utóbbit pedig maga az özönvíz mosta el.Nincs is attraktívabb turista csalogató, mint a csodaszép római katolikus temető.

Korabeli kókai képeslapok vol. 2.

Folytatván a közlést az óriási méret miatt kissé lejjebb vettem a felbontást, de így is gond nélkül megtekinthetők, mi több tisztán olvashatóak a helyenként mosolyt fakasztó sorok. Közel száz év távlatából érdekes visszatekinteni az egykori falu arculatára: az oly jellegzetes épületek, mint a templom, kápolna, zárda, avagy a mostani óvoda épülete mit sem változott; ezektől eltekintve viszont valamennyi, elsősorban a további posztokban helyet kapó épületet közül már a múlt süllyesztőjébe veszett. Az "úrleány" és "úrhölgy" titulus nem valami hermafrodita életformát takar, ellenben az arisztokrata származású, de legalábbis tekintetes méltóságot viselő úrhoz/urakhoz kötődő hölgyemények illendő megszólítását jelentette, ergo Miczikét is ez illette.

Oldschool képek

Nemrégiben egy vasárnapi ebéd során előkerült a régi családi album, s találtam benne számos érdekes képet. Többek között az éppen hadba vonuló anyai ági dédfaterom fényképét, 1915-ből. Nyomban bescanneltem. Úgyszintén 1915-ben készült a jobboldali kép, mely szintén falusiakból összeverbuvált katonákat ábrázol, nem lehet pontosan tudni, hol készült. Ellenben a következő képpel, mely 1934-ben Kókán, gr. Pálffy István földbirtokos szőlőhegyén készült munkásai társaságában(lent balra) Ugyancsak érdemesnek tartottam az 1950-ben, a kókai színjátszó-testületről készített felvételt feltölteni (jobboldalt). Egyelőre csak ennyi, még majd átfutom egyszer, hátha figyelem kívül hagytam valami gyöngyszemet.