ハンガリーの魔法魔術学校相変わらず仏教史の研究しますので、ブッディストの教典を読まなくちゃいけませんね。
例えば、こんなファっキングなテキストが一杯あるんだぞ：
”故非有。有即無。非無。無亦無。尋夫立文之本旨者。直以非有。非真有。非無。非真無耳”。エトセトラ。
むかつくよ。
そんな古代の教典をハンガリー語に解釈できるけど、これの意味がよくわからん。仏教思想の中で思索にふけっていた。実は、感興がないから、だいきらいだよ。華嚴宗とか法華経は同じでしょう、少なくとも 同じ寒いです。
問題は、選択科目の選択がありません。古代のテキストを嫌いになった。詰まらないだろお。まだは仕様が無いんですよね。
有即糞。非糞。糞亦糞。無糞。有糞。事実上、全てクソです。尠くも僕の観点からです。
Egy itteni tanárom mondta, hogyha a japánok értenék a buddhista szútrák, szövegek tartalmát- ugyanis ezeket a szövegeket kínaiul olvassák - akkor nem hinnének a buddhizmusban :)
VálaszTörlés"有即糞。非糞。糞亦糞。無糞。有糞。"
Ez nagyon szép buddhai gondolat :)
Az efféle hardcore lételméleti eszmefuttatásokat konkrétan a kínai buddhista papok sem értik! Kínai csoporttársaim ugyanúgy szívnak, mint mi...笑
VálaszTörlésNéha lehidalok, milyen intelligens emberek írták e tanításokat, de alapvetően kurvára nem nekem találták ki ezeket. 囧
Hát, a magam részéről ennyit tudtam hozzátenni a kánonhoz.
Haha:)
VálaszTörlésEngem valamilyen szinten érdekel a klasszikus japán és kínai nyelv, de általában a tankönyvekben csupa olyan szöveg van, ami egy cseppet sem érdekel, és ezáltal a motivációmnak is annyi :)
És még be is alszok rajta :)
Pl ha valami jó kis regényt- mondjuk Verne Gyulától A tizenöt éves kapitányt fordítanák le klasszikus japánra / kínaira, mindjárt megjönne a kedvem hozzá.(笑)
Mai kínai fordításban persze megvannak a világirodalom klasszikusai, én is vettem párat, de wenyan-ben írva aligha adnak ki újdonságokat :)
VálaszTörlésNekem pl.: a vörös szoba álma is modern fordításban van meg, így is marhára izgalmas, hátha még wenyan-ben lenne...Gondolom japánok se erőltetik a kanbunt, ha nem muszáj :)
Amúgy van itt egy jó kis (klasszikus) adatbázis:
http://ctext.org/tools/wenyanwen-roulette/zh
meg egy buddhizmusos, hogy az se maradjon ki
http://www.cbeta.org/
Na ja, a kanbun legalább annyira népszerű, mint Mo.-on az ógörög vagy a latin :)
VálaszTörlésKöszönöm a linkeket, a cbeta-t ismertem, de a másik újdonság.
A nem valódi üressége szedett-vedett ferdítésemben:
VálaszTörlésA végső ürességet illetően, nincs születése, a prajna csodás visszatükröződésének esszenciájából épül, valamint az élőlények létezésének végső elvéből. Ha valaki nem éri el a szent megvilágosodást, hogyan tudná elhelyezni szellemét a létező és a nem-létező között? Ebből adódóan a tökéletes ember áthatol szellemének és tudatának végső korlátain, a végesség nem képes hátráltatni őt. Fülét és szemét a végsőkig a hallásra és látásra fordítja, a hangok és színek nem képesek irányítani őt. Hogyan nem is érthetné meg így a dolgok ürességét? Így tehát a dolgok nem képesek megkötni az ő szellemi intelligenciáját. Mivelhogy felvilágosult az igazság és a ráció követése mellett van, nincs akadály (számára) és nincs, melyen nem hatolhatna át, egy lélegzetnyi vizsgálódással Guanyin-természetű, mert azzal találkozva összhangban képes lenni vele. Nincs, ami akadályozza, és nincs olyan, melyen nem hatol keresztül, így a zavarodottságból eljut a tisztasághoz. Amivel találkozik, összhangba kerül, mivel a dolgokat egy dologhoz tartozónak tartja. Ezért bár a természet miriádnyi manifesztációja mind különbözőek, de mégsem lehet maguktól megkülönböztetni őket. Nem lehet egymástól különbséget tenni köztük, mivel az ismert külső megjelenés nem valós megjelenés, a külső megjelenés nem valós volta miatt. A külső megjelenés nem valódi megjelenés, ezért a dolgoknak és nekem azonos eredete van. Nem egyetlen szellem. Rejtőzködő, titkos, ez nem csak a tömegek érzelmeinek végessége? Ezért az idők során ez (többször is) megvitatásra került.
Az üresség iskoláját illetően, minden különböző. Ezzel a különbözőséggel közelítve az egyformasághoz, miféle dolgokat lehetne egyformának tekinteni? Számos elméletet készült már, melyek jellegüket tekintve nem egyformák. Mily elméletek ezek? A mentális-nem létezés elmélete, miszerint a miriádnyi dolgokban nincs tudat. A miriádnyi dolgok viszont nem nem-létezőek. Ezért az elme nyugodt, a dolgok üressége hiányzik. A forma elmélete megvilágítja, hogy a forma nem a saját formája, mivel bár forma, valójában mégsem forma. Amikor a formáról beszélnek, a formát formának tekintik. Hogyan tekintsük a formát formának, és tekintsük az utóbbit formának? Ez egyenesen az adódik, hogy bár a formát nem saját formájának mondják, de nem érti meg azt, hogy a forma nem forma.
Az eredendő nem-létező iskolája érzésekkel viseltetetik a nem-létezés iránt, és alárendelt mindennek, amit nem létezőnek mondanak. Ezért nincs számukra lét, a létező nem létező. A nem-létezést szintén nem létezőnek mondják. Ha szövegeik eredeti mondanivalóját vizsgáljuk, arra jutunk, hogy a nem-létezőt nem a valódi létnek értik, s az abszolút nem-létezőt nem a valódi nem-létezőnek tartják. Miért kellene tagadni a létet, ha nem létezik ez a lét, és miért kellene tagadni a nemlétet, amennyiben nem létezik ez a nemlét? Ezt csak a nemlétezésről beszélők szeretik mondani. Hogyan lehetne az mondani, hogy ez egyetértésben van a tényekkel, vagy a dolgok valódi természetével?
VálaszTörlésAmennyiben dolognak nevezzük a dologból eredő dolgot, az a dolog dolognak tekinthető. Ez a dolognak (nevezett) dolog nem dolog, bár dologként tekintik őket, mégsem dolgok, mivel a dolog nem elnevezéséből adódóan valódi, s a név nem jelenti a dolog valódiságát. Ebben az esetben az igazi tanítás egyedül a nevek tanításán kívül nyer nyugalmat. Hogyan is lehetne a szövegek tartalmával vitatkozni? Mindazonáltal nem lehet a némaságba burkolózni. Újra megszólva, tanácsot adva a tézis elmagyarázására törekszem. Maháyana szútra a következőket mondja: a dharma egyszerre megjelenés nélküli, és nem megjelenés nélküli. A Zhonglunban elhangzottak szerint: a dharma nem létező és nem nem-létező. Az első a valódi igazság. A nem létező és a nem nem-létező keresésekor Hogyan beszélhetnénk a miriádnyi dolog megszabadításáról, a látás és a hallás meggátlásáról, a magányos üresség tisztaságáról, majd a valódi igazság megszerzéséről? Ha igazán összhangban van a dolgoknak nevezettel, áthatol rajta, miként a dolgok nem állnak ellent. Ez a valótlanság valóság, a dolgok nem változó természete miatt. A természet nem változik, mert bár nem létezik, mégis létezik. A dolgok nem állnak ellent, mert bár léteznek, mégsem léteznek. Bár léteznek, mégsem léteznek. A lét tagadásáról szólva, bár nem létezik, mégis létezik, ezért mondhatjuk hogy nem nem-létező. Ebből adódóan a dolgok sem nem-létezőek, jóllehet a dolgok nem valódi dolgok. S ha a dolgok nem valódi dolgok, hogy tekinthetők dolgoknak? A szútra a következőket írja: a forma természete üres. Nem a forma veszti el az ürességet. Ez a magyarázata, hogy a szent emberek a dolgokkal kapcsolatban a miriádnyi dolgok önnön ürességét értik. Hogyan is lehetne erővel esedezni az áthatolásért? Ezért Vimalakirti, a fekvő beteg nem valódiról beszél, a Váltakozó nap és hold sugarának Buddhájának neve azonos az ürességgel.
Ezért a Tripitaka különböző szövegeinek egyesítésében Sákyamu inkarnációja a következőket mondta: az első valódi igazság szerint nincs beteljesülés és nincs megszerezhető. A világi törvényekben viszont van beteljesülés és van megszerezhető. Az ember megszerezheti a nem megszerezhető hamis elnevezését, míg a nem megszerezhető a megszerezhető valódi neve. A valódi név bár igaz, mégsem létezik. A hamis név jóllehet hamis, mégsem nem nem-létező. Ezáltal a valódi beszéd eleddig nem létezett, a hamis beszéd pediglen nem volt, hogy valaha nem létezett volna. A két tétel nem rendelkezik közös eredettel, értelmük viszont mégsem különböző eredetű. A szútra szavai szerint: a valódi igazságra és világi igazságra mily különbség mondható? A válasz szerint: nincs különbség. A szútra érvelésében elmagyarázza a valódi igazság nem létezését, s a világi igazság nem nem-létezését.
VálaszTörlésHogyan is lehetne a két igazságból a dolgok kettősségére következtetnünk? A miriádnyi dolog valóban létezik és nem létezik. Van, ami szerint nem létezik, s bár létezik, mégsem létezik. Van, ami szerint nem nem-létező, és bár nem létezik, mégsem nem nem-létező. Jóllehet nem létező, mégsem nem nem-létező, a nem-lét tehát nem a végső üresség. Bár létező, mégsem létező, a létezés tehát nem valódi létezés. Amennyiben a létezés nem valódi létezés, a nem-létezés nyomok nélküli megsemmisülés, akkor a létezés és nem-létezés különbözőnek neveztetik bár, mégis megegyezők. Ily mód a gyermek sóhajtva szól: a drama nem létező, és egyszerre nem nem-létező, a törvények az ok és okozat keletkezései. A Jáde-szútrában leírtak szerint: a Tan kerekének forgatásával szintén nem létezik a forgatás, s szintén nem létezik a forgatás nem-létezése, mivelhogy a forgatáskor nincs, mi forgatható. Ez a szútrák elmélyült mondanivalója. Mi ez valójában? Azt mondjuk, hogy a dolgok nem-létezőek? Ez esetben az eretnek nézetek sem félrevezetők? Azt mondjuk, a dolgok létezőek? Ez esetben az általános nézeteket tartjuk megszerezhetőnek? Amennyiben a dolgok nem nem-létezőek, az eretnek nézetek nem félrevezetők. Amennyiben a dolgok létezőek, az általános nézetek nem megszerezhetőek. Tehát a lét tagadása, valamint a nemlét tagadása a hihető, valódi igazság beszéde. A Buddha-igazság magatartáskódexének szútrája szerint: az elme egyszerre nem létező, és egyszerre nem nem-létező. A Jelentésen való meditáció (szútrája) a következőt mondja: a dolgok az ok és okozat követői, tehát nem-létezőek. Az okozat keletkezésekor nincs nemlét. Az értelmet keresvén, ez így van. Azért van így, mert ha létezik, akkor létezése valódi létezés, mely magából fakadó, és állandó létezés. Csak okok lévén nyerhet létet? Ilyeténképpen a valódi nemlét szintén magából fakadó, és állandó nemlétezés. Csak az okok lévén nyerhet nemlétezést?
お疲れさん！（笑）
VálaszTörlésまだ、此の 経の意味が全然わからねえ！ 笑
VálaszTörlés