Ma kicsit szétnéztünk a városban Julival, elcsatangoltunk erre-arra, benéztünk egy áruházba, ahol pár szükséges cuccot még újítottunk, úgymint a Ferihegyen elkobzott borotvát, borotvahabot, már csak arcszeszt felejtettem el. Az árak bizonyos nyugati márkákat illetően lényegében megegyezőek, mint itthon, más tekintetben viszont jóval kedvezőbbek, mint nálunk. Példának okáért egy 50 db-os TDK DVD csomag 3 yuan (=100 HUF), mikor otthon a piacon vettem 2500-ért 25 darabot. Érdekes momentum, hogy az iszonyat cenzúra ellenére minden második utcai árusnál 10 yuanért lehet kapni olyan DVD csomagokat, melyen 10 film van, köztük az Avatar, a Vasember, etc., eredeti lemezen...
Reggel újfent rőt lármára keltem, visszajött a vietnámi szobatársam, Minfan, de amint megláttam nála a karton Qingdao-t, egyből mosoly vágott barázdát magának orcámon, s helyeslően bólintottam. Egyébiránt nagy forma, egész sokat tud a környékről, mármint Magyarország környékéről, mert faterja tett egyszer egy európai körutat, és kb. minden országot bejárt, kivéve szittyföldet. Csehszlovákiától kezdve Bulgárián át Ausztriáig mindent vágott. Persze Budapestet is vágta, mi több, az Osztrák-Magyar Monarchiát is, dióhéjban elmeséltem neki Trianont, cs
ak úgy miheztartás végett. Hézagosan én is ismerem Vietnám történetét, a Csampa-királyságot, a Khmer-Birodalmat, a francia gyarmatosítást követő Kokinkínát, Tonkint, meg volt még egy tartomány akkoriban, Ho Shi Mint, etc., de ezeket kínai neveivel még nem találkoztam, így csak a vietnami háborúról beszélgettünk. Ecsetelte a gyönyörű magyar nőket, amivel maximálisan egyet is értettem. Nagy parájuk, hogy náluk nincsenek szőkék, bizony barátom, az csakugyan szomorú. Egyébként a kínaiak azt nem bírják felfogni, mint ahogy Minfan sem, hogy van magyar nyelv, és hogy milyen az. Megtanítottam őket a szervuszra, és végtelenül nehéznek tartják. De a sziát is. A vietnámi is nyelvet tanulni van itt, csak már egy éve itt van, mellesleg még négy évig fog, a kínaija még nincs a toppon, de azért gond nélkül tudok vele diskurálni.
Jövő héttől remélhetőleg lesz internet-kártyám, amivel a saját szobámból is tudok majd netezni, nem tudom, hétvégén van-e könyvtár, már fészbúk stigmák jelentek meg az alkaromon, égek a vágytól, hogy megnézhessen a notifikációmat, bár tartok tőle, hogy az még nem most lesz.
Jövő héten derül ki szintén egy vizsga kapcsán, milyen csoportba kerülök, amitől kicsit parázok, mert nem vagyok a toppon egyelőre, az elmúlt évben gyakorlatilag alig foglalkoztam valamit, de majd rápörgök, ezért is jöttem, hogy rápörögjek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése