2011. július 7., csütörtök

七夕节- 牛郎织女

jié (节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú Láng-gal folytat intimebb viszonyt, feldühödött, s azonmód visszaparancsolta Zhī Nǚ-t az Égbe. (Egyéb alternatívában Zhī Nǚ-t visszakényszerítette korábbi feladatkörébe, hogy irizáló felhőket szőjön, amiről elfeledkezett, míg a Földön akciózott Niú Láng-gal. Niú Láng szíve pedig meghasadt, hogy kedvese egyik pillanatról a másikra egyszerűen eltűnt. Ekkor ökre hirtelen tudtára adta, hogy amennyiben lemészárolja őt magát - mármint az ökröt - s magára ölti annak bőrét, úgy az Égbe juthat. Niú Láng keserű könnyek közepette hentesbárdot ragadott, és próbára tette az ökör szavát. Magára öltötte az ökör bőrét, fogta két gyermekét, s elindult szíve választottjának, Zhī Nǚ felkeresésére. Xī Wáng Mŭ ezen meglehetősen megorrolt, és hajtűjével széles folyamot fakasztott az Égen, hogy elválassza a szerelmeseket, létrehozva ezzel a Tejutat - yín (银河) az Altair és a Vega csillag között.

Zhī Nǚ örökkön a folyó egyik partján ülve, véget nem érő szövésfonásra kárhoztatott, míg Niú Láng a távolból figyeli őt két gyermekükkel a másik parton. [Oldalsó csillagai Hé Gŭ (河鼓) és Hé Gŭ sān ( 河鼓三)].

Mindazáltal minden évben egyszer a
csókák (vagy szarkák) - kik megsajnálták a szerelmespárt - az Égbe repültek, s egy hidat hoztak létre - quèqiáo (鹊) "csókahíd", a Deneb, valamint a Hattyú csillagkép között, lehetővé számukra, minden évben egy estére ismét találkozhassanak, a hetedik holdhónap hetedik napján.

Legalábbis az egyik változat szerint.

A ​ a Hàn-dinasztia (汉朝) korából [i.e. 206-i.u. 220], s az akkori emberek csillagimádatából eredeztethető. ​ idején fűzérkoszorúval díszítették a kerteket, és a hajadon, avagy friss házas nők különböző áldozatokat mutattak be Niú Láng-nak és Zhī Nǚ-nek, (étel: gyümölcs, tea, valamint korabeli kozmetikumokat.) Az áldozat bemutatását követően e kozmetikumok (vagy smink, etc.) egyik részét a ház tetejére hajították, míg a másikat az adott háztartás fiatal leányzói közt osztották szét, biztosítva őket azzal, hogy éppoly bájossá sarjadnak majd, mint Zhī Nǚ maga.

Egy másik tradíció szerint a lányok xī éjszakáján egy varrótűt hajítottak egy tál vízbe, mintegy hímzési technikájuk ellenőrzése végett: ha a varrótű megmaradt a víz tetején, s nem süllyedt el, azt bizonyította, hogy a leán jártas a szövés-fonás-hímzés művészetében.

Ezen este a hajadon lányok a jövőbeli jó férjért imádkoztak, a frissen házasok pedig a mielőbbi gyermekáldásért.

A hagyományos meteorológiai koncepció szerint ez estére esőzés várható, az Ég potyogó könnyeiből adódóan.

Ráadásul, ha xī estéjén, szőlőlugas alatt hallgatózva még akár el is csíphetjük Niú Láng és Zhī Nǚ diskurzusát!

11 megjegyzés:

  1. El is felejtettem, hogy ma Tanabata van! Mondjuk az idő pocsék, nem hiszem, hogy sokan mennének a szabadtéri rendezvényekre...

    VálaszTörlés
  2. Japánban is hasonló tradíciók kapcsolódnak hozzá?

    VálaszTörlés
  3. Azt hogy régen hogy ünnepelték, nem tudom, de manapság egy hosszú papírcsíkra (短冊) valami kívánságot írnak majd azt egy szasza (笹) nevű bambuszra aggatják. Ez a bambusz állítólag elhárítja a rossz qi-t (邪気) .Emellett áldozatot mutatnak be a Szövőszék Istenének, táncot adnak elő stb-de erre a napra más ünnepek is esnek, pl a Víz Istenének ünnepe (水祭).


    A főszereplők neve japánul 織姫 Orihime és 彦星 Hikobosi.

    VálaszTörlés
  4. Mégiscsak kissé eltérő, mint Kínában.

    VálaszTörlés
  5. Délután beugrottam a bótba, na ott is volt egy ilyen bambusz, tele kívánság-csíkokkal :)

    VálaszTörlés
  6. Akkor ez japán specialitás lehet :)

    VálaszTörlés
  7. Itthon is megtartják ám a lelkes japanisták..:), hol másutt, mint a Csarnokban:)
    3 napos, a szokásos programmal, hogy asszongya:
    "...Utazási ajánlatainkkal,szusi bárral, harcmûvészeti bemutatókkal, kimono fashion show-val, tánccal és egyéb érdekfeszítõ programmal várjuk az érdeklődőket! Lesz origami, kalligráfia, japán könyvek és holmik árusítása is. "
    Gondolom hasonló a színvonala, mint a Japán Napoknak, csak azt nem értem, hogy akkor miért nem valami, az ünnephez kapcsolódó programmal rukkolnak elő.:)

    VálaszTörlés
  8. ".Utazási ajánlatainkkal,szusi bárral, harcmûvészeti bemutatókkal, kimono fashion show-val, tánccal és egyéb érdekfeszítõ programmal várjuk az érdeklődőket! Lesz origami, kalligráfia, japán könyvek és holmik árusítása is"


    Kb ugyanezek a programok szoktak lenni más japános rendezvényen is, nem ? :) Nem túl kreatív :)

    VálaszTörlés
  9. teljesen ugyanezek szoktak lenni, csak a különböző alkalmakra mindig új nevet adnak az eseménynek.:)
    tényleg, tavaly kaptam 1 kínai fiútól csokit ezen a napon..akkor ezek szerint ismerősöknek, meg barátoknak is szoktak ajándékot adni?

    VálaszTörlés
  10. Huh, ezek szerint otthon is megy a buli :) Kíváncsi lennék rá...

    VálaszTörlés