Nanjinger - Sushi Express

Amennyiben jobbfajta, legalábbis igazi sushi (寿司)-nak látszó tárgyakat kívánunk magunkba oktrojálni Nanjing-ban, amire egy japán is áldását adja, érdemes a Zhū​jiānglù-i (珠江路) metróállomáshoz oldalazni [南师大-tól tíz perc séta a 广州路 mentén, az Ellen's után nem túl sokkal]; s az ott lokalizálódó Sushi Express-be térni.

Azt nem mondanám, hogy egy kifejezetten autentikus sushi bárról van szó, jobbára egy sztahanovista elveken nyugvó, ámde a minőség sarlóit még ki nem csorbító, képzeletbeli derék sushiproletár szívét-lelkét rizsre hinté, hogy elégedett szájízzel távozhassunk. Mindazáltal e shushiproletár korántsem egy itamae, ergo shusi-mester (mint teszem azt akivel Shànghǎi​​-ban találkoztunk), ettől függetlenül igen korrekt nigiri (握り寿司) [kézzel formázott rizsgombócokon tálalt halfilék], valamint maki shusi (巻寿司)-kat [a rizs és a hal nori lapokkal hengerré van alakítva] pusztíthatunk el jókedvvel.

Ajánlatos.

Étlap:










































cím: Zhū​jiānglù-i metróállomás (1-es vonal)
nyitva tartás: 11:00-21:30
neten: www.sushi-express.com.cn
wifi: nincs, zabálj, ne netezz!

Nanjinger - S.I.T. Café

A S.I.T. Café hozzávetőlegesen a 南大 és a 南师大 egyetemeinek képzeletbeli metszéspontjában van, de legalábbis egyiktől sincs olyan messze, hogy ne érne meg egy kis sétát az igen hangulatos, kellemes atmoszférájú kávéházba.

A S.I.T. alapvetően egy középkategóriás hely, középkategóriás árakkal: hatalmas plusz, hogy bármely rendelt italneműre vonatkozólag egyszeri ingyenes utántöltés jár, ergo az árban két adag foglaltatik. A sütik - kivált a brownies - 20 yuan-es ellenértékéért ellenben adhatnának akkorát is, melyet esetleg fel is tudok szúrni a villámra, vagy nem nézek morzsának. Általában véve ez vonatkozik az étlapra is - a peregrinus nem itt fogja telezabálni magát, de nem is azért jött.

Miképp tanulni jött [elviekben], melynek elsőrangú terep: barátságos környezet, legnagyobb előnye, hogy tágas, kényelmes, világos, mindez enyhén retrós dizájnnal megspékelve. Emellett az a tökéletesen semmilyen zene szól, mely táptalaja lehet elkalandozó gondolatoknak, de gondolatrest andalgásnak is, (egyéni változó szabja) vagyis egy standard, mégis kedves kávéház forog itt szóban.

Wifi természetesen van (jelszó: ilovenanjing).

Kínai szleng vol. 9. - Mi a tézma?

Kínai szleng, kilencedik felvonás, melyben találkozáskor történő helyzetfelméréseket végezhetünk.

怎么样? zěn​me​yàng? : mi újság, mi a helyzet? - a legáltalánosabb formulák egyike.

怎么样啊? zěn​me​yàng?: jelentése egyezik az előzővel, mindösszesen egy kérdőhangsúlyt nyomatékosító toldalékhanggal ellátva.

吃饭了吗? chī​fàn le ma? : ettél már? - e kérdésnél kezdők gyakorta beleesnek abba a hibába, hogy konkrétan válaszolnak rá: igen ettem/nem nem, ettem. Nem, nem kell rá válaszolni, ez egy egyszerű üdvözlési formula, mely mára kiveszőben van, de idősebbektől hallhatjuk még. Eredetét tekintve a régi Kínában nem volt mindennapos az étkezés, ekképp egy nap akkor kezdődhetett igazán jól, ha már a kaja megvolt.

最近怎么样 ? zuì​jìn​ zěn​me​yàng? - mostanában mi újság, mostanában mi a helyzet? - szintúgy kommersz érdeklődés.

最近还可以吧? zuì​jìn hái kě​yǐ ba?: mostanában megvagy még? szó szerént mostanában még elmegy? - ez is jobbára barátok közti diskurzusoknál használható.

最近还凑合吗? zuì​jìn hái còu​he ma? : értelme megegyezik az előzővel, ám kissé vulgárisabb.

怎么弄得? zěn​me nòng de :mi a pálya, mi a tézma?

干麻去? gānmáqù : hozzávetőlegesen mi a picsa/mi a fene van, mi a franc történik (hasonlatos az angol wtf-hoz)

混日子 hùn​rì​zi : az időt pazarolni, vesztegelni, szarakodni.

老样子 lǎo​yàng​zi :"régi alak", ergo nem változott semmi. Ami a kínaiak jellemzője, hogy ha megkérdezik őket, hogy megy a soruk, soha nem fogják azt válaszolni, hogy remekül, kitűnően nagyon jól, etc.; ehelyett a következő formulákkal replikáznak:
不错 bù​cuò : nem rossz
还可以 háikě​yǐ/还行 háixíng : még elmegy.
还凑合 hái còu​he : épp, hogy elmegy.
马马虎虎 mǎ​ma​hū​hū :so-so.

你还是这么胖 nǐ hái​shi zhè​me pàng! : még mindig ilyen dagadt vagy! [igazából nem szerencsés így üdvözölni valakit, bár ildomos tudni, hogy a régi Kínában volt egy üdvözlési formula: nǐ pàng le 你胖了 - meghíztál! - ami pozitívumot jelentett, már pusztán a tradicionális kínai szépségideál gömbölyded vonásaiból adódóan is.

你还是这么痴 nǐ hái​shi zhè​me chī!: még mindig ilyen retardált vagy!

干啥? gàn​shá? :mi a francot csinálsz/mi a picsa van?

混得怎么样? hùnde zěn​me​yàng? :mostanában hogy megy a sorod? Csak bizalmas nyelvhasználatban.

早 zǎo:'reggelt!

晚上好啊 wǎn​shàng​hǎo ā :jóestét!

晚安 wǎn​'ān :"békés estét", kvázi jó éjszakát - késő este alkalmazott köszönés, vagy akár elbúcsúzás.

下次见 xià​cì jiàn :találkozunk legközelebb.

我走了 wǒ zǒu le : zúztam/leléptem - távozáskor használatos

回头见 huí​tóu​ jiàn :majd találkozunk!

Játék és muzsika egy percben

A Nanjing-i metróban sompolyogva lettem figyelmes az alábbi plakátra, ehhez kapcsolódik a feladvány: mire vetheti figyelő pillantását a sasszemű, nyájas szittya olvasó?

Egy kis segítség:














Az első helyes megfejtő nagy tapsot kap ajándékba, és meghallgatja a következő számot.

Három szörny: szkülla, szukkubusz, szaké

Még gazdag koromban múlt héten dobtam egy telefont Shogo-nak, hogy készüljön, mert hétvégén zúzunk Shanghai-ba. Jött közbe egy Huangshan, melynek eredményeként mind pénztárcám, mind egészségem némileg leamortizálódott, így toltuk Shanghai-t későbbre. Nagy meglepetésemre viszont Shogo jött vissza Nanjing-ba üzleti tárgyalásra e hétvégén. Nálunk,a Nanshan-hotelban ütköztünk, majd a Xinjiekou-i Jinling-hotelbe vettük az irányt, ami nem egy szar hely, Shogo sem szarral gurigázós forma, én viszont nem voltam testileg-lelkileg felkészülve ilyetén helyekre: papucskámmal sunnyogtam befele, a fehér kesztyűs portás meg kvázi rám akarta baszni az ajtót. Lakosztálya nagy mennyiségű Xili-vel volt ellátva, Shogo-val és Yurivel megkezdtük a készletek felemésztését, dumálgattunk, etc. Majd estére egy közeli igen nívós japán étterembe tértünk, iszonyat jó kajákat toltunk befele, ugyanakkor a japán nyelvvel és kulináriával kapcsolatos fojtogató tudatlanságomból kifolyólag vajmi kevés hasznosítható információval szolgálhatok arra vonatkozólag, hogy miket is ettem. Mindazáltal az Asahi-t sikerült azonosítanom. Seggemig kapar az ideg, hogy pár hülyeségen kívül nem tudok semmit japánul, Yuri és Shogo egymás közti beszélgetéseinél komoly tekintetet vágok, és sokatmondóan pislogok: kénytelenek kínaira kapcsolni, hogy az illiterált Thomas is szóhoz juthasson. Noha furtonfurt Antonio Baderas 13. harcosának nyelvtanulási technikáját alkalmazom: hogy tanultad meg a nyelvünket? Úgy, hogy figyeltem!

Egészen addig figyeltem, míg egy üveg szaké az asztalunkhoz vágódott az éterből, pontosabban magától az étterem tulajától, rajta sem volt az étlapon, csak az olyan tiszteletre méltó törzsvendégeket illetik ilyennel, mint amilyen példának okáért Shogo. Yuri egy kampai után kiszállt a ringből, ergo szamuráj cimbimmel pusztítottuk el a fiola tartalmát. E ponton józanságom és én még vidáman röhögcséltünk egymás mellett, a status quo-nak viszont ellentmondott a tény, hogy az exkluzív neonkatedrálisok vakító fényáradatából megszeppent sikátorok bús homályába vésző izakayá-jába tévedtünk. Újabb szaké, újabb szaké, újabb szaké. Külcsínt tekintve hidegvérű hangariként hidaltam át a shot-pohárkákban rejlő nehézségeket, agyamban viszont váll támasztva vigadtak sírva az egyre részegebb gondolatok. Közben csoporttársunk, Haruna és barátja is csatlakoztak, meg még pár japán srác, be is mutatkoztam nekik:  こんにちわ、私はトマスと言います、アル中です, én nem vagyok zsákbamacska. ヤバイ、ちょっとフラフラしてきちゃった。。。Aztán Shogo eltűnt, majd valamely párhuzamos dimenzión magunk is, a retrospektív töprenkedés e ponton meghanyatlik. Mindenesetre a koleszban ébredtünk, ergo nagy sikerrel hopponáltunk vissza kiindulási koordinátáinkhoz.

Hőség. Aszály.Sivatag. Sakálok. Ez van most Nanjingban, és valami ősi, roppant erő irdatlan karmai feszítik szét koponyámat, én meg csak kapálódzok az elpusztult agysejteimnek kapart fagyos, nihil járta dermedt jégveremben.