TIC tézisek, 2014 első feléből.
Multkor leegyeztetek egy talalkozot egy kinaival. Bemutatkoztam bar, hogy Thomas vagyok az xytol, szerintem nem figyelt ra, es a kinaiaknak amugy is van valami kulfoldi fantazia nevuk. Szoval megdumaljuk a talalkat, jaj de jo a buli minden kiraly, persze gyere csak egy ebed mellett trecselunk majd mint a kurvaelet, erre elmegyek, talalkozunk, mire a tag tokre bepanikol, hogy mit akar ez a laowai, es angolul probal erolkodni, ami alapjaraton nem megy neki. Nem ragaszkodom a kinaihoz, ha egy kinai nem akar kinaiul beszelni, de tud angolul. Ha viszont nem akar kinaiul beszelni -es csak azon eloitelete miatt, hogy egy kulfoldi biztos nem tud az o nyelven- mindazaltal mas nyelven sem tud, akkor pipa leszek. Mondom neki bazzeg en vagyok a Thomas, velem beszeltel te vegleny, azert vagyok itt. Teljesen hihetelenkedve nez, azzal a tipikus majmok bolygojas elkepedessel, es csak nagy nehezen birta feldolgozni, hogy de, kinaiul is beszelhetunk. Egy szokvanyos 土 kinai 囧
Cikycity vol. 2.
Pénteken elviszem a laptopomat egy szervizbe, mondják majd szólnak, ha meglesz, 1-2 nap. A kínai viszont nem az a sietős fajta, ma felhívom őket, hogy mi a stájsz.
Én: heló, pénteken vittem be hozzátok egy fekete sony laptopot, készen van-e már?
szerviz: fekete sony? itt nincs semmilyen laptop.
Itt egy kicsit eldurrant az agyam.
Én: na, ne szórakozzál, elmondom még egyszer, lassan. Szóval pénteken este vittem be hozzátok a gépet, azt mondtad megrendeled hozzá az alkatrészt és hétfőn jöhetek érte.
szerviz: fogalmam sincs, miről beszél.
Én: (holt idegben): engem akarsz átbaszni, én most azonnal átmegyek és az anyádból is kiszedem azt a gépet.
szerviz: nem tudom miről beszél, a hallgatók lopott tárgyaival nem foglalkozunk, ez ügyben a portával vegye fel a kapcsolatot.
Én: milyen hallgatók?
szerviz: ön kit hívott?
Ekkor jöttem rá, hogy a tanszéki titkárt akartam faszra húzni, mert nem készült el a laptopom időben. Hiszen ekkor jutott eszembe az is, hogy szombaton délelőtt jött egy hívás a tanszékről, ugyanezzel a 021-es shanghai-i körzetszámmal, egy számmal lejjebb kellett volna tárcsáznom, hogy a szervizt hívjam. Mindennek tükrében, kicsit megnyugodva:
Én: elnézést, téves.
szerviz, azaz a 国际与公共事务学院: 嗯，啊啊啊
Én: byebye
Azon kaptam magam, hogy a nutellat is palcikaval eszem. (Igaz, nincs meg az kurva kanalam.)
Most meg azon, hogy lejart a nutella szavatossaga, amit palcikaval eszem. Azert volt ilyen olcso, bassza meg. Vettem kettot is, hogy jo legyen
Lehet, hogy sokat szidom a kinaikat, de van meg egy nep, amelyik ejszaka legkalapacsozik egy egyetemi kampusz teruleten?!
Elmegyek ma egy interjúra, egy dán faszi a főnök, beszélgetünk úgy általánosságban, szürcsölgetjük a teát, erre hirtelen megkérdi:
- What was the stupidest shit you've ever done?
- Well, once I was coming back from a party, felt asleep on the train then unconsciously travelled an additional distance of hundred kilometers from my home.
Komolyan néz maga elé:
- Fair enough. I don't want boring people to my office 笑
Mindenki hazamegy a nyárra, vagy örökre Kínából. Csak én maradok, Shanghai örök foglya, annyi szart örököltem ezúttal is, hogy az elkövetkező 2345 napban voltaképpen nem szükséges elhagynom a szobámat, hogy túléljek.
DVD boltban nézegetek egy blue-ray dobozos filmet, kérdezem az eladót, hogy nincs-e sima dvd-s változatban, mire nevet, hogy ez sima dvd, hogy lenne már blue-ray?! Ilyen zöldfülű kérdést ennyi idő után Kínában 笑
Nahát, még évekkel ezelőtt jártam ebben a Xi'an-i hostelban, most kaptam róla egy fotót, hogy még megvan az országimázs, amit rajzoltam!
Ez pedig a kolesz egyik különleges növénye, az alsónemű fa (内衣树), termése a bugyi, melltartó, esetenként póló. Az alsónemű fa szerte Kínában megtalálható.
Nem középiskolás fokon tanítom a japánokat: most már azt is tudják mondani, hogy nem vagyok sánta.
Jött ma egy kínai cég hozzánk, két óráig tárgyaltunk a semmiről, azt se derült ki, mi a picsát akarnak végül. Szépen megköszöntük egymásnak a semmit, ajándékot cseréltünk, ők hazamentek, mi meg néztünk egymásra.
Mai keresőszavak, melyek a blogra vezettek: cunnilingvus, burzsoázia, 触手強姦 (polipcsápos erőszakolás).
Olvasóelvtársak, elértük a 250 like-ot. Négy évünk van a további 999750 like megszerzéséig, hogy teljesítsük a következő ötéves like-terv-ciklust.
Tegnap esti rémálom a koleszban: nézem a gépem, erre meglátok egy csótányt átrohanni a szőnyegemen, fogom a partvist, lassan megközelítem, erre hirtelen áramszünet az egész kollégiumban, korom sötét, nem látok szart se. Most reggeltől kutatóexpedíciót indítok a lehető legundorítóbb lény egyike iránt. A csótányban az legundorítóbb, hogy okosnak tűnik: ha meglátja, hogy meglátják, tudja, ezzel rossz fát tett a tűzre és iszonyatos sebességre kapcsol. Kurva gyors. A másik, ha sarokba szorítod, keresi a lehetőségeket a kiútra, kiver a frász, amikor a csápjaival felméri a helyzetét és információkat gyűjt. Bazmeg ez gondolkodik - jár sokszor a fejemben. Hab a tortán, hogy mikor százhetvenszer széttörsz rajta valamit, tényleg agyontaposod majd felsózód az egész koleszt, akkor is az egyik csápjával még járőröz egyet. Alig lehet kinyírni
Update: Doufukuai vs. Csótány - 1:0
Úgy szép 研究现状-ot írni, ha nem olvastunk egy könyvet sem.
Ha elfelejtek nevet adni a bejegyzésnek, akkor az url az első mondatból lesz, ami ebben az esetben: annyira felspanoltam saját magam.html. Tanulság: bármennyire is felspanoljuk magunkat, adjunk nevet a blogunknak.
A Metrocity, illetőleg a 港汇 elvesztette minden, de tényleg minden értelmét. Kezdődött minden a Mister Donuts galád likvidálásával. Egyik nap a másik után nem lett fánk 1 kilométeres körzetben, azóta cseszhetem a Mister Donuts VIP kártyámat. Kárhozat, de éltem tovább. A következő villám, a Sushi Express elpusztítása volt, a negyedik emeleten egy európainak bélyegzett utcát csináltak, végtelenül deprimáló. Ennek ellenére is, éltem tovább. A 港汇 alján ugyanis, volt még egy Donuts King, ahol este 8 után hármat fizet hatot kap akció volt. Ma vacsi után elhatároztam, hogy holnaptól diétázok de ma még hat fánkot felhalmozok magamban az ínséges időkre, és mi történik, mi történik? Eltűnt a Donuts King. Kész. Nincs többé. Térde rogytam és zokogtam, és Backstreet boys-osan szórtam ki a homokot kezemből egy pillanatra: milyen volt a fánkok szőkesége, sem tudom már. Sic transit gloria mundi. Mi jöhet még ezek után?!
A hét második legjobb szava a 剑吻鲨 "kardcsók cápa", magyarul koboldcápa.
Bréking! A kolesz harmadik emeletén a folyosón ömlik a víz, emberek rohangásznak meg káosz. Ennyi a hír. Megoldani ugyanis természetesen Kínában nem lehetséges, amíg az víz folyni akar, addig folyni fog; bár itt nem a víz az úr, hanem az ignorancia.
Megszületett unokaöcsém, hindi szótárat vettem neki. Nem vagyok benne biztos, 15-20 év múlva érdemes lesz-e még kínait tanulni.
Kaja készítés közben az egyértelmű, hogy nem én vagyok a 料理長 (séf, mesterszakács). Ez esetben hogyan írnánk le az én ténykörömet kérdésre a 皿洗い (mosogatás), illetve a 見習い (figyelve tanulás) szavakat kaptam, aminél azért sokkal többet csinálok, ezért a szótárban kerestem magamnak egy adekvát kifejezést: 賄い方 "kitchen manager", amit nem akaródznak elfogadni, lévén kevésbé használatos. Sebaj, ha valaki hozzájárulásomat firtatja a pompás ebédhez, továbbra is makana ikata-ként hivatkozom magamra.
Ikeában állok sorba hotdogért, egy kissrác ámuldozik: mennyi hotdogja van, anya mennyi hotdogja van? Ránézek, mutatom neki kínaiul, hogy hat, mire kiesett a fagyi a kezéből. Vagy túl sok hotdogom volt, vagy hihetetlen volt, hogy a laowai válaszolt a kérdésére, vagy mindkettő egyszerre. Akárhogy is, mindig hasznos lehet, ha az ujjunkkal is el tudjuk mutogatni a számokat:
Az van, hogy a metrókijárattól az irodáig vezető úton található a 虹桥 park, amin keresztül 5 perc alatt a helyszínen lehetek, reggel teljesen szabályos a dolog (máskülönben hatalmas kerülő). A park viszont minden rációt nélkülözve este 6-kor bezár. Mármost én is 6-kor végzek, amiből 6:10 szokott lenni, mire a parkhoz érek, 6:15. A park tehát, mindenki által tudvalevőleg zárva, néha azért besurranok és jól átugrok a kerítésen a 10 perces kerülőt megspórolva, már amennyiben a parkőr nem lát. (Az első 50 alkalommal bevette, hogy csak egy fotót akarok a szökőkútról a vaksötétben bazzeg, de már nem hisz többé és kitessékel). Ma viszont előbb végeztem, és 6:05-kor a parknál voltam, ahova csak úgy özönlött a tömeg. Faszányos, még nyitva - sejtettem, de persze 6:00-kor zárás, zárni ugyanis remekül tudnak az elvtársak. És hogy zárva volt, de ez senkit nem zavart, a fiatalja ugrott, az idős kúszott, most nem mondom hogy én különb lennék, mivel az ugrókhoz csatlakoztam magam is, de valahogy egész Kína így működik: ha nincs kiskapu, csinálunk, 走后门 bébi (Hátsóbejárat apropó, némi obszcén konnotációval is rendelkezik a kifejezés. Egyébiránt ma van 春分, de esett az eső és hideg volt egész nap.
Dél, úton szendvicsért a Cityshopba, óriási csattanás, robogós a földön, tojások, zöldségek, istennyila szanaszét. Semmi különös, egy taxi prédált. A taxisofőr kiszáll, vigyorogva készít egy képet a telefonjával (ezen egy kicsit felhúztam a szemöldököm) a földön hempergő szerencsétlen, echte anhui-i emlősnek- de nem főemlősnek látszó kreatúráról, mindenki megáll és néz, enyhe "jók a pogramok csak sok a köcsög utánérzés". Nem kértem savanyúuborkát a szendvicsembe, a lányka ezért inkább semmi zöldséget nem rakott bele. Nincs ész ebben az országban.
Most mondják a tv-ben, hogy Shanghai ivóvízkészletet 96%-ban iható. Ezen kissé szarrá röhögtem magam, amit kínaiul mondva még nem hallottam, de a 笑尿了- összepisálásig nevetni - kifejezést már igen
Amennyiben egy massziv underground placcban, par exemple a Dadaban talalkozunk lengyelekkel, erdemes beleuvolteni az agyukba, hogy Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki, aztan oriasi cimbikke leszunk.
Miki, az abnormálisan óriási szlávajkú szomszédom röhög vagy sír nem tudom, valaki a közelben Jacko Earth Song-ját bömbölteti - majd szét esnek a kínai korrupció szőtte kolesz falai, a kis gnóm portás pedig emberfeletti mennyiségű endoplazmát juttat éppen az éterbe, zuhog az eső. A levegő viszont: pompás.
A holdújév voltaképpen egy képzelt háborút jelent a hozzám hasonló laowaiok számára. Helyi idő 00:01, még mindig, még mindig petárdáznak, tűzijátékoznak, de veszettül, vad morajlás, éles dörejek, mintha lőnék a várost, az üzletek, éttermek zárva, a taóbaó nem kézbesít, mi jöhet még. Kemény dolog átvészelni a holdújévet.
Még decemberben volt, hogy kedvenc 东北-i kajázdákban jóízűen falatozunk, mikor arra leszek figyelmes, hogy valami az egyik asztal alól átinal egy másik asztalra. Mondom a haveromnak, te figyelj már, ott egy 老鼠。Ejj, valóban. Oda szalad. Közben jön egy másik. Visszaszaladnak. Közben akaratlan rápislantok a kajámra, egyébiránt finom. Kalimpálok a világfájdalmú orcájú pincérfiúkának, unottan hoz egy menüt, mi kéne ha volna, hát ő semmi, de figyeld már az ott kóser hogy 老鼠 garázdálkodnak ott a szemközti asztalnál? Hol? Ott. Ja igen, látom. Vállat von, hát, 老鼠 az van. Van? Van. És? Ja pardon semmi. Megértettem: a probléma megoldhatatlan és soha nem is lesz megoldva amíg a 老鼠 és kompániája úgy nem dönt, hogy önmagát likvidálja. Ez pedig már csak így meg az ég alattiban. Ha az egerek nem likvidálódnak maguktól, senki nem tudja, nem is akarja megoldani vagy történetesen hibátlan ignoranciával magasról leszarja az egészet. Punktum. Nem tehetünk mást, várnunk kell míg az egerek másképp döntenek.
Feltölteném a telefonomat, a 联通-osat, erre veszek egy 移动-os feltöltőkártyát. Az istenért se akarja feltölteni az 移动-os kártyával a 联通-os egyenlegemet. Szétvág az ideg és felhívom az ügyfélszolgálatot, hogy kit kell ezért faszra húzni, mire közlik, hogy 移动-os kártyával csak 移动-os egyenleget lehet feltölteni, öcsi...Ó, tényleg. Ciki city.
Pattannék bicajra, kimegyek kajázni, rápislantok telefonomra, 318 a pm 2.5, ó, ez esetben a bicajt visszarakom a helyére és inkább rendelek egy pizzát.
A nap szava a : 鳥葬 (ちょうそう) avagy égbe temetés, mely során a madarak, keselyűk számára bocsátják a holttestet. További szép napot!
Pár barátom kérdezte, szép volt-é a tűzijáték? Mondom bizonyára, bár mivel én egy kocsmában celebráltam a holdújévi ünnepséget, egy idő után abban sem voltam biztos, elmúlt-e már éjfél vagy én múltam-e ki. Pár egyéb cimborám nagy reményekkel ment a Bundra, vagy a Bar Rouge-ba, onnan mily tuti lesz majd sasolni a nagyszerű tűzijátékot, nos minő szopóka ezúttal elmaradt. Nyomathatták volna pedig, a kínaiak imádják a petárdákat, és durrogtatják őket egész kurva nap, úgy hogy géégpepegrlekfgni sem tudok a saját szobámban, mert Wang az építőmunkás röhögve szalad az ablakom alatt, hogy mekkorát szólt az előbbi cuccos. Wang és mondjuk tízmillió másik spanjának ez nagyszerű mulatság, rendesen euforikus mámorban hallgatják a pukkanások nagyszerű zörejét, 年 már nem fog visszajönni, kivált hogy háromszor öngyilkos lett a zaj miatt. Szóval Wangék tegnap este is feltornázták a pm 2.5-et közel 400-ra, ergo nem sokat osztott volna, ha a tűzijáték rakétáit is begyújtsák. Konklúzió: kínai holdújévkor érdemes egy közeli kocsmába zarándokolni.
Omaha Beach lófasz volt ahhoz képest, mikor a kínaiak holdújvékor petárdáznak. Kétszer szartam össze magam, míg elbicajoztam a cityshop-ig egy szalámis szendvicsért meg vissza.
Amikor két japánt látok fészbúkon egymással bazmegolni, akkor jövök rá: szörnyűséget csináltam.
Nos, kedves olvasók, a blogstatisztikák magukért beszélnek: sem nem macska sem nem csöcs, POLIPPORNÓ kell a népnek, mostanáig többen olvasták, mint a macskás és csöcsöst posztot együttvéve.
Volt szerencsém egy újabb fennkölt japán filmet látni: 私の奴隷になりないさい , vagyis légy a rabszolgám címmel, ami egy egy szado-mazohista dráma, és nincsen benne köszönet. Viszont érdekes szavak voltak benne, nyelvtanulás szempontjából ajánlom!
Most figyelem egy kolesz melletti kis fan, hogy tilos ide szarni-pisalni figyelmeztetes van. Raadasul nem az allatoknak szol. Vagyis de, tulajdonkeppen az allatoknak. Bar kerdes, akinek fel kell hivni a figyelmet arra, hogy ne szarjon kozteruletre, azt mennyire erdekli egy ilyen kozlemeny. (Zarojelben az orszag egyik legjobb egyetemen vagyunk, de ki nem szarja le)
